Indonézia növény- és állatvilága

Az ország legnagyobb részén trópusi esőerdő helyezkedik el, ezért rendkívül dús növényvilág alakult ki. Növény- és állatvilága egyfajta keveréke az ázsiai és ausztrál fajoknak. Ezt az ökológiai határvonal az ún. Wallace-vonal, melyet felfedezőjéről neveztek el. Szumátra, Borneó és Bali szigetein inkább az Ázsiában honos fajok jellemzőek. Ezekre a területekre jellemző nagytestű emlősállatok pl. ázsiai elefánt, szumátrai tigris, orrszarvú, orángután, de számuk az emberi beavatkozása hatása miatt jelentősen csökken.

Raflézia

Raflézia – A növényt a Szingapúr brit alapítójáról nevezték el.

Pápua területén az ausztrál élővilág, egyedi flórája és faunája jellemző. Gazdag, mintegy 600 madárfaj található meg ezekben az esőerdőkben. Az ország 70%-át esőerdő borítja. A vulkánok szél felőli oldaláig, mintegy 700 m magasságig trópusi esőerdő az uralkodó. Fölötte hegyi erdők, majd 2400 m felett moha- és köderdő következik. Szumátra kelet, Borneó és Új-Guinea déli partjain gazdag mangrove és mocsár erdő húzódik.

Raflézia

Esőerdők különleges növénye a raflézia. Parazita kétlaki növény, más növényeken, jellemzően fákon élősködik. Nincs szára, sem levele, sem gyökere. Miután az óriás bűzvirág bimbója áttöri a gazdanövény kérgét, úgy 10 hónapra van szüksége, hogy káposztafej nagyságúra nőjön. Néhány óra alatt a húsos szirmok kinyílnak, és a virág már teljes pompájában ragyog. A kehely aljában számos tüskeszerű nyúlvány meredezik. Virágában csak néhány napig lehet gyönyörködni. A növényvilágban a legnagyobb átmérőjű virággal rendelkezik, ami elérheti a 1,5 métert, tömege pedig a 15 kg-ot. Megporzását legyek végzik. A növény nagyon kellemetlen szagot áraszt. Hat hatalmas vöröses barna szirmai által alkotott kelyhe, akár 6 liter vizet is képes magába szívni. 16 faja ismeretes. Fő elterjedési területe Borneó és Szumátra.  Nagyon ritka, veszélyeztetett faj.

Indonézia állatvilága

Indonézia állatvilága igen gazdag, az itt élő fajokat felsorolni is képtelenség. A főemlősök közül a tigris, ködfoltos párduc, maláji medve, maláji vadkutya is megtalálható. Borneó és Szumátra szigetén az orángután, a Kis-Szunda szigeteken a komodói varánusz él. Új-Guinea szigetén tojásrakó emlősök (hangyászsün, kacsacsőrű emlős) és erszényesek fordulnak elő.

Az ország nagy és gyorsan fejlődő ipara számos környezetvédelmi problémát vet fel. Nagy mértékű és sok esetben illegális erdőirtás súlyosan veszélyezteti ritka fajok élővilágát. A városi közlekedés és iparosítás következtében nagy a légszennyezés. 2018-ban a világ környezetvédelmi rangsorában is a 180 ország közül csak a 133. helyen végzett.  Az erdőirtások oka a drága pálmaolaj kitermelése, amely a kihalás  szélére sodor számos állatfajt. Az indonéz szigetvilágban 15 súlyosan veszélyeztetett fajt tartanak nyilván.  A jávai orrszarvú és a szumátrai orangután a leginkább veszélyben lévők.

Jávai orrszarvú

A jávai orrszarvú egyike az öt orrszarvú faj egyike, mely a legjobban veszélyeztetett faj a világon. Egykor ez az orrszarvú fajta volt a legelterjedtebb a világon, de az indonéz szigetvilág gyarmatosítók általi megszállását követően elindult ennek a fajnak a vadászata. A jávai orrszarvú trófeája híres vadászzsákmánnyá vált.  A kínai orvoslásban az orrszarvú tülkének nagy szerepe van. Orvvadászok fő célpontjává vált, hiszen tülkének kilójáért a feketepiacon megadtak 5-65000 dollárt is. Élőhelyét az esőerdők kiirtása és a térségben zajló háború jelentősen lecsökkentették. Az állat kedvelt élőhelyei az esőerdők és lápos területek, de az itt élő példányok zavarása lehetetlenné tette nagyobb számú elszaporodását. Jáva szigetén lévő Ujung Kulon Nemzeti Parkban jelenleg kevesebb, mint 70 példánya él. A jávai rinocérosz maximális életkora eléri a 30-40 évet is.

Jávai orrszarvú természetes élőhelyén

Jávai orrszarvú természetes élőhelyén

Magányos állat, csak a párzási időszakban él társas életet, amikor is a borjait neveli. Természetes ellensége nincs, de ha veszélyt érez támadólag lép fel. Testméreteit tekintve kb. 1,4-1,7 m marmagassággal, és 2-2,5 méter testhosszal rendelkezik. A kifejlett példányok testsúlya pedig elérheti a 2,3 tonnát is. Az orrszarvúfélék közül a jávai orrszarvúnak van a legkisebb tülke mindössze 20 cm körüli. Tülkét az élelmét jelentő növényi táplálék felkutatására, illetve az őserdők sűrű aljnövényzetének feltörésére használja. Bőrét a az orrszarvúakra jellemző bőrredők fedik, melyek mintegy páncélozott megjelenést kölcsönöznek.

Különösen a kisebb fák leveleit kedveli., ezért fa csemetéket is kidönt, hogy hozzáférjen a friss levelekhez. Táplálékát felső ajkával ragadja meg, fogó mozdulattal. Korábban valószínűleg a fű jelentette élelmének jelentős részét,  de mára a sűrű erdőbe szorult vissza, ahol elsősorban nem a talajról táplálkozik. Úgy becsülik, hogy naponta 50 kilogrammnyi táplálékot fogyaszthat el. Az orrszarvúnak az élőhelyén élő bantenggel is versenyezni kell az élelemért, hiszen ez a faj is ugyanazzal táplálkozik. 2012-ben az ázsiai orrszarvú megőrzési programban kidolgoztak egy tervet a cukorpálma kiirtására, mely növény kezdte kiszorítani a jávai orrszarvú fő táplálékát.

A faj megmentését nehezíti, hogy a befogott példányok állatkertben nem vagy csak nagyon nehezen szaporíthatók. Utolsó állatkerti jávai orrszarvú az ausztráliai Adelaide állatkertben élt 1907-ben. Az akkori tudomány még nem is ismerte ezt a fajt, így akkortájt indiai orrszarvúként mutatták be a nagyérdeműnek. A WWF és a Nemzetközi Orrszarvú alapítvány nagy erőfeszítéseket tesz a faj megmentésére. Munkájukat nehezíti, hogy drasztikusan lecsökkent egyedszám miatt a betegségek és a beltenyészet miatt egyre fogy a számuk.

A környezetvédő genetikusok becslései szerint a faj fennmaradásához és genetikai sokszínűségéhez legalább száz egyed kellene. A legújabb felmérés szerint sokkal kevesebb tehén van, mint bika. A Ujung Kulon Nemzeti Park keleti részén 17 orrszarvúból csak négy tehén; ez is hátrányosan érintheti a faj fennmaradását.

Szumátrai tigris

A szumátrai tigris, Szumátra nyugati és középső részén él,  Indonézia legnagyobb ragadozója.  A tigris fajták közül a legkisebb méretű, a hímek 2,5 méter, míg a nőstény egyedek mérete 1,4 méter.  A szumátrai tigrist a kisebb mérete mellett a keskenyebb csíkjai alapján ismerhető fel. Alfajai a jávai tigris és a bali tigris már kipusztultak. Egyedei magányosan vadásznak Szumátra őserdeiben. Fő táplálékát az őserdei növényevők képezik: vaddisznó, számbárszarvas és a banteng. A hím és nőstény példányok csak párzási időszakban találkoznak. A nőstény kb. 100 napos vemhesség után 2-6 kölyköt ellik. Kölykeit magányosan neveli.

Szumátrai tigris

Szumátrai tigris

Szumátrán két nemzeti parkban is munkálkodnak a faj megmentéséért. A szumátrai tigrisek élőhelyét az emberi terjeszkedés nagy mértékben leszűkítette az elmúlt évtizedekben. Szumátra szigetén a legnagyobb problémát a nagy mértékű erdőirtások és pálmaolaj ültetvények nagy mértékű kiterjedése jelentette  Ennek folytán a tigrisek élőhelye nagy mértékben lecsökkent. A legnagyobb szumátrai tigris-populációval a  Kerinci Seblat Nemzeti Park rendelkezik. Itt a legnagyobb mértékű az erdőirtások aránya. A kipusztított esőerdők helyén pedig pálmaolajat termesztenek, ami Indonézia fő exportcikke. Az erdőirtások az állatok elvándorlását eredményezte. A tigrisek észak felé vándorolva behatoltak lakott területekhez, hogy élelemhez jussanak. Az 1987-1997 közötti időszakban több tigristámadásról is beszámoltak, melynek során a szumátrai tigrisek 146 embert öltek meg és a tigristámadások során 860 állatot lőttek le.

Szumátrai tigriskölykök

A londoni állatkertben született szumátrai tigriskölykök

Annak ellenére, hogy Indonéziába nemzetközi védelmet élvez, sokan vadásszák a fekete piacon magas áron értékesíthető trófeája miatt. A tigrisbőr, tigris szemfog, tigris csontok és a tigris bajusz keresettek a fekete kereskedelmi forgalomban. 2005-ben Tajvanon füleltek le a hatóságok egy jakartai csempészt, aki 140 kg-nyi tigriscsontot akart bevinni az országba.

2009-től megválasztott indonéz kormány nagy erőfeszítéseket tesz a szumátrai tigris megmentéséért, a faj megőrzése érdekében jelentősen csökkentették az erdőirtásokat és megmentett tigris állomány egy részét állatkertekben elhelyezni, ahol jó körülmények között próbálják szaporítani őket. 210 millió dolláros költségvetéssel pedig vadőr szolgálatot hoztak létre az orvvadászat megakadályozására.

Több állatkertben is sikeresen vesz részt ebben a szumátrai tigris fajvédelmi programban. Kölykök születtek a londoni, sydney-i, orlandó állatkertekben is. Magyarországon a nyíregyházi állatkertben lehet megtekinteni szumátrai tigriseket.

Jelenlegi felmérések szerint szabadon élő szumátrai tigrisek számát 400 példányra becsülik, és kb. 300 egyed él különféle állatkertekben.

Szumátrai orangután

Indonézia fokozottan veszélyeztetett faja a szumátrai orangután, mely a sziget északnyugati őserdeiben honos. Eredetileg az orangutánt egy fajnak tekintették. 1996-tól különböztetünk meg szumátrai és borneói orangutánt, 2007-ben pedig felfedeztek egy új fajt, melynek neve: tapanuli orangután. A szumátrai orangután fajtársávnál a  borneói orangutánnál nagyobb. Hossza 78-97 cm, a kifejlett példányok testtömege pedig elérheti a 90 kg-ot is. A szumátrai orangután étrendjébe kisebb rovarok, gyümölcsök és egyéb növényi táplálékok (durián, füge) tartoznak. Mindemellett kedveli a termeszeket és mézet, melyet furfangos módon gallyak, kisebb faágak segítségével szerez meg magának. Az állat intelligenciájára jellemző, hogy eszközöket használ az élelem megszerzésére, botokat használ például a gyümölcsök leverésére, vagy köveket a csonthéjas gyümölcsök feltörésére.

Szumátrai orangután nőstény gyengéden óvja kölykét

Szumátrai orangután nőstény gyengéden óvja kölykét

Az orangutánok viselkedését több tudományos kísérlet vizsgálta, mely megállapította, hogy 64 különféle gesztus kifejezésére képesek. Más arcmimika jelzi, az élelem megosztásra, veszélyre, játékra, együttműködésre való hajlandóságot. A szumátrai orangutánok teljesen a gesztusokra hagyatkoznak a fajon belüli kommunikációban. A veszély esetén sem hanggal, hanem jelzésekkel figyelmeztetik társaikat.

A kifejlett hím – mely egyébként szakállat visel – territóriumot birtokol, és a területtel jár a párzás joga is. Még a nagy hímek territóriuma sem túl nagy: Borneón 2–6, Szumátrán 2–10 négyzetkilométer  A fiatalabb hímek egyedül vándorolnak egyik területről a másikra, és ők is megpróbálnak párosodni a nőstényekkel, legtöbbször azok ellenkezésének dacára.

A szumátrai orangután nőstények 7-8 éves korukban válnak ivaréretté. A 227–275 nap vemhesség után rendszerint egy, körülbelül 1,5 kg-os kölyköt szülnek, de az ikerszülés sem ritka.A nőstények egyedül vagy egy másik nősténnyel, illetve kölykeikkel élnek, jóval kisebb, átlagosan 0,65 négyzetkilométeres területen. A vezérhímekkel általában csak akkor találkoznak, amikor az párzani akar. A hímek viszonya rendkívül ellenséges; gyakoriak az összecsapások.

A orangutánok védelmére több nemzetközi szervezet fokozott figyelmet fordít, melynek hála a szumátrai és borneói orangutánok száma növekedésnek indult. Jelenleg mintegy 25.000 fő példányuk él Borneó és Szumátra szigetén. Szerencsére az állatkertekben is jól szaporítható. A budapesti állatkertben szumátrai, míg a nyíregyházi állatparkban borneói orangután tekinthet meg a nagyközönség.