Szumátra

Szumátra ősi elnevezése Swarna Dwipa volt, (szanszkritül: Aranysziget), valószínűleg azért, mert a szumátrai fennsíkok bányái már nagyon korán aranyat szállítottak a környező szigetekre. Mivel a sziget az India-Kína kereskedelmi főútvonalon helyezkedik el, a keleti partvidék több nagyvárosa vallási életét az indiai vallások alakították, formázták.

Szumátra sziget közigazgatási felosztása az alábbi tartományokból áll:

Észak-Szumátra | Aceh | Nyugat-Szumátra | Riau | Riau-szigetek | Dél-Szumátra | Jambi | Banka Belitung | Bengkulu | Lampung

Észak-Szumátra

Jakartából 2,5 órás repülőúttal érhető el az ország legkeletibb pontja Észak-Szumátra. A repülőgép Észak-Szumátra legnagyobb városába, Medan-ba érkezik. A közelben található Malaka-szoros, mely a világ legforgalmasabb valamint  a 2000-es évek elejéig a világ legveszélyesebb vízi útvonala volt a kalóztámadások miatt. A kormányzat és a helyi hatóságok közreműködésével viszont teljesen megszűnt a banditák jelenléte. A Malaka-szorosban különleges látványt nyújt az indonéz haditengerészet hajóinak látványa.

Észak-Szumátra élénk hajóforgalmára jó példa Belavan kikötője. Itt található Ázsia egyik legnagyobb kikötője, mely egyben Indonézia legnagyobb konténerterminálja. Nemzetközi hajóforgalom keretében itt kerül kihajózásra az indonéz gumi, pálmaolaj, kakaó és kávé. Fő behozatali cikkek pedig a szója, vegyszerek, műtrágya és liszt.

Medan

Maimun palota - Medan

Maimun palota Medanban

Medan Indonézia negyedik , Észak-Szumátra legnépesebb városa. A város lakossága  kb. 2,2 millió fő. Medan egy multikulturális város, rengeteg nemzetiség él a városban: kínaiak, malájok, batakok.  A város neve malájul harcmezőt jelent. 1590-ben alapították a Babura és Deli folyók találkozásánál. Először Karo hegy melletti népek telepedtek le a városba, így kezdődött meg a település gyors kulturális és gazdasági fejlődése. 1612-től, mint az akkori Aceh szultán itt jelölte ki székhelyét. Ettől a ponttól a település fejlődése újabb lendületet kapott. A holland gyarmati időkben a dohányfeldolgozás központja lett, majd 1918-tól a település megkapta a városi rangot is. Az európai és iszlám korok nyomot hagytak a város építészetében. A Maimun palota és a Nagymecset az iszlám, a Postapalota és a régi medani városháza a holland gyarmati időket idézi.

Tangkahan növényvilága és topográfiája páratlan turistalátványosság. A Batang Serangan és a Buluh folyókat, amik éppen itt folynak össze, tipikus esőerdő övezi változatos növényvilággal, színes sziklákkal és szumátrai elefántokkal. A tiszta kékeszöld folyóvizek és a panoráma misztikus atmoszférát teremt. Medánból, Észak-Szumátra fővárosából autóval vagy tömegközlekedési eszközzel a Pinang Baris buszállomásról három óra az út. Az időjárás júniustól októberig a legideálisabb.

Berastagi a Karo-hegyvidék csodás turisztikai célpontja Medántól 70 km-re, útbana Toba-tó felé található. Híres virágairól, zöldségeiről és gyümölcseiről, ez utóbbiak közül is kiemelkedik a marquisa (a golgotavirág gyümölcse). A helyi piacokon nyüzsögnek az emberek a karo-vidék tradicionális mindennapjai részeként. Ez vidék 4.594 méter magasságban fekszik így élvezetes és tiszta hegyvidéki levegőt szívhatunk magunkba. A Sipiso-piso vízesés 120 m magasságból zúdul le a mélybe, mely a Toba-tó észak részén található. A környék másik vízesése a Berastagitól 20 percre lévő Sikulap vízesés. A szurdok a főúttól 20 perc sétával könnyen megközelíthető.

Berastagitól 40 km-re található Sipiso-piso vízesés

Berastagitól 40 percre található Sipiso-piso vízesés

A nappali hőmérséklet rendkívül kellemes, az éjszakák viszonylag hűvösek.A Gundaling hegyekről tiszta időben kilátás nyílik a Sibayak és a Sinabung vulkánokra, és van itt egy koloniális stílusban épült szálloda is golfpályával.

Toba-tó

A Toba-tó Délkelet-Ázsia legnagyobb tava, felszíne kb. 1145 km2, mélysége néhol eléri a 450 métert. 1949-ben a holland Rein van Bemmelen geológus fedezte fel, hogy a tó körül vulkáni eredetű kőzetréteg található, és a tó maga egy vulkáni kráterben fekszik. A világ legnagyobb vulkáni eredetű tava.A tó partján fekszik a Parapat városa, amely a környék fő turisztikai központja.

A Samosir-sziget a Toba-tó közepén fekszik, Parapatból induló menetrendszerű kompjárattal érhető el. Ez a sziget az őshazája a harcias toba-batakoknak. Az itt élő őslakók a toba-batakok  boldog, kiegyensúlyozott emberek, híresek élénk és érzelmes dalaikról. Rengeteg kő síremlék és hagyományait máig őrző falu látható itt.  A tó menti  szállodák által szervezett kirándulásokkal vagy bérelt motorkerékpárral lehet bejárni a környéket.

Toba-tó

Toba-tó

Parapatban úszási, vízisielési, motorcsónakozási, kenuzási, horgászási és golfozási lehetőség is van. A klíma hűvös és száraz, ideális a nyugodt kikapcsolódáshoz. Találhatók itt szállodák, bungalók, villák és vendégházak is. Parapat Medánból négy órás autóúttal érhető el.

Jangga hagyományos házai

Jangga hagyományos házai

Jangga falu Parapattól 24 km-re fekszik, a Simanuk-manuk hegység lábánál. Híres gyönyörű szőtteseiről. Érdekes látnivaló még Tambun király és Manurung király emlékműve, valamint a népi házak sora.


Aceh

Aceh [ácseh] egyike Indonézia ún. különleges területeinek (daerah istimewa), és Szumátra szigetének északi csücskén található. Teljes neve: Nanggroe Aceh Darussalam. Úgy tartják, hogy Délkelet-Ázsiában elsőként itt terjedt el az iszlám vallás. A 17. század első felében az Acehi Szultánság volt a leggazdagabb, legerősebb, legnagyobb műveltségű állam a Malakkai-szoros mentén. A tartomány hosszú története a politikai függetlenségről és a külső erők ellenőrzésével szembeni heves ellenállásról szól, beleértve a holland gyarmatosítók és az indonéz kormány elleni küzdelmet. Fontos természeti nyersanyagforrásai többek között az kőolaj és a földgáz. Egyes becslések szerint Aceh gáztartaléka a világon a legnagyobb. Indonézia más területeihez képest vallási értelemben konzervatív országrész.

Sabang

Aceh székhelye Sabang (Weh szigetek) . Ez az ország legnyugatibb fekvésű szigete. A Malakkai-szoros torkolatában található, jachtok és nagy utasszállító hajók útvonala mellett terül el. A sziget búvárkodási lehetőségeiről ismert. A helyi búvároktatók kis Rubiah sziget mellett található mesés szépségű tengeri kerthez kalauzolják az érdeklődőket.

Rafting az Alas folyón

Rafting az Alas folyón

Az itt található Alas folyó az Indiai-óceánba ömlik, sebes sodrása vonzza a vadvízi evezősöket. A Leuser-hegy.3494 méteres csúcsára a gyalogtúra 10-14 napig is eltarthat. Angasan kicsiny falva a megfelelő kiindulási pont a hegyi túrázáshoz.

Baiturrahman mecset, Banda Aceh

Baiturrahman mecset, Banda Aceh

A Baiturrahman mecset (Nagy Mecset) az iszlám építészet és díszítőművészet mesterműve, mely Banda Aceh városának egyik büszkesége. A mecset Iskandar Muda szultánsága alatt épült 1607–1636 között. 1875-ben újjáépítették, miután az Aceh-háborúban leégett. Öt hagymakupolája, két minaretje, széles, vastag fehér falai és oszlopai gyönyörűen díszítettek.  A mecset 9.000 ember befogadására alkalmas.

A városban található  Aceh Múzeum az egyik legrégebbi múzeum Indonéziában. Az eredeti múzeum majdnem 100 évvel ezelőtt jött létre. Függetlenség után 1945-ben a múzeum a regionális kormány tulajdonába került. A múzeum Aceh történelmével és kulturális életével kapcsolatos tárgyak széles skáláját tartalmazza.

Érdekes látnivaló a holland Kerkhof Poucut temető egy holland katonai temetkezési hely, amely Banda Aceh városközpontja közelében fekszik. Gunungan Történelmi Park, mely a 17. században jött létre a Iskandar Thani szultánsága idején, mint palotakert. A kertet számos pavilon és gyümölcsfa ékesíti, mely egy hagyományos iszlám-perzsa kerthez hasonlatos.


Nyugat-Szumátra


Nyugat-Szumátrára a padangi Minangkabau nemzetközi repülőtér. A Garuda Indonesia, a Lion Air, a Sriwijaya Air, a Batavia Air és az AirAsia járatai érkeznek ide. Szumátra nagyobb városai és persze Padang, Bukitinggi között rendszeres buszjáratok közlekednek, akárcsak a Trans Sumatra autópályán Jakartába. Kisebb hajók a Muara kikötőből Szumátra nyugati partjának teljes hosszában eljutnak a nagyobb településekre.

Bungus

Padangtól 20 kilométerre délre egy öbölnél helyezkedik el Bungus települése, aminek két jó tengerpartja is van: a Carolina és a Karang Tirta.

Bung Hatta Arborétum

Padangtól 15 km-re található, korábbi neve Setya Mulya Botanikus Kert. Itt is látható a Rafflesia arnoldii.

Rafflesia: A növényvilágban a legnagyobb méretű virággal rendelkezik, átmérője körülbelül egy méter, tömege a 15 kg-ot is elérheti. Parazita kétlaki növény, más növényeken, jellemzően fákon élősködik. Nincs szára, sem levele, sem gyökere. Miután az óriás bűzvirág bimbója áttöri a gazdanövény kérgét, úgy 10 hónapra van szüksége, hogy káposztafej nagyságúra nőjön. A Batu Basurek egy írott kő, Adityawarman legendáját vésték fel rá óindiai palava írással 1347-ben.

Singkarak-tó

A tavat zöld dombok és hegyek veszik körül. Singkarak-tó nyugati régió legnagyobb tava, 130 km² a vízfelülete. A Trans Sumatra autópálya mentén, Bukittinggi és Solok között , Padangtól 86, Bukitinggitől 36 km-re található.

Sinkarak-tó

Sinkarak-tó

A tó vulkáni tevékenység eredményeképpen jött létre. Legnagyobb mélysége 268 m, hosszúsága  21 km, átlagos szélessége 7 km. A tó idegen forgalmi szerepe nem jelentős, hanem halgazdasági szempontból érdemel említést. A környékbeli lakosság a tóban élő szardella halászatával foglalkozik. 

Batusangkar

Batusangkar a minangkabau kultúra központja. A környéken talált megalit emlékek megerősítik az elméletet, hogy már kétezer évvel ezelőtt egy jelentős lélekszámú közösség élhetett itt.

Tradicionális ház Batusangkarban

Tradicionális ház Batusangkarban

Sok izgalmas régészeti leletet találtak a környéken, például a Batu Basurek írott követ indiai palavi felirattal, Adityawarman, Kanaka Mahindra (az aranysziget) királyának történetével. Pariamanban 300 éves tradicionális házak láthatók. A város a holland gyarmati időkben Fort van der Capellen néven volt ismert és jelenlegi nevét 1949-től viseli.

Belimbing falu távolsága 20 kilométer Batusangkartól. A faluban néhány gyönyörű, régi minangkabau hosszúház látható. A település szép fekvése mellett a minangkabau matriarchális társadalmi berendezkedés továbbélése érdekes. Tabek Patah Batusangkartól 30 kilométer, a hegyek lábánál elterülő kilátóhelyről szép kilátás nyílik a fenséges minangkabau vidékre.

Padang

Nyugat-Szumátra fővárosa, a minangkabauk szülőföldjének kapuja. Padang 915.000 lakosával a régió legnagyobb városa. Nyüzsgő kikötői a gumi, a fahéj, a kávé, a tea és a szerecsendió kereskedelmének központjai. Láthatók itt is minang házak, történelem előtti időkből származó régészeti leletek, kerámiák, kéziratok és modern műalkotások. A Kampung Cina (kínai negyed) utcáin múlt század eleji épületek, kínai gyógyfüves és kávéboltok között sétálhat a látogató.
Padang híres a konyhájáról, aminek jellegzetessége fűszeres húsételek. Ételei közül a legismeretebb a Soto Padang, ami marhahúsból készült nyárson sült étel curryvel pálmalevélben főtt rizzsel tálalva.

A városban megtalálható a kínai és holland építészeti emlékek egész sora. Padang óvárosában a holland építészet remekei találhatóak meg, mint régi kereskedőházak és banképületek. Az iszlám építészet két remeke a Masjid Muhammadan mecset, mely 1843-ban épült.

Padang városa madártávlatból, háttérben a Nyugat-Szumátra Nagy mecsete

Padang városa madártávlatból, háttérben a Nyugat-Szumátra Nagy mecsete

A másik iszlám épület, pedig minangkabau építészeti stílusban felépített Nyugat-Szumátra Nagymecsete, mely Rizal Muslimin indonéz építész tervei alapján készült. Az építés 2007-ben kezdődött, de pénzügyi okokból az építkezés megrekedt. Szaúd-Arábia kormánya 2009-ben 50 millió dollárral segítette az építkezést, mely végül 2014-ben fejeződött be. A török nép szőnyegeket adományozott a mecsetnek. A főépület három emelet magasságig emelkedik. Az épület 40.343 m és 20.000 hívő befogadására alkalmas.

A város nagy számú kínai buddhista közössége részére épült meg 2006-ban Vihara Buddha Warman templom.

Padang idegenforgalmában a szörfturizmus a legjelentősebb. A tengerpart erős hullámai nagyon kedveltek, sok turista innen utazik tovább Mentawai-szigetekre. A város gazdag sporteseményekben, a város ad otthon a Tour de Singkarak kerékpárversenynek és a nemzetközi sárkányhajó fesztiválnak.

A szomszédos Bukit Monyetről és Gunung Padangról szép kilátás nyílik a városra.

Air Manis

Padangtól négy kilométerre délre található, a hegyről lefelé haladva, a Batang Arau folyón átkelve érhető el a halászfalu Padang színpompás nyugati partjánál.

Air Manis híres sziklája

Air Manis híres sziklája

Áll egy szikla a vízben a parthoz közel, amiről úgy tartják, hogy az Malin Kundang hajójának törzse: a dacos ifjú itt szenvedett hajótörést egy viharban azt követően, hogy anyja elátkozta.

Mentawai-szigetek

Mentawai-szigeteken az emberek itt még mindig viszonylagos elszigeteltségben élnek évezredes szokásokat követve élnek. Siberut ideális túrázóhely az ősi kultúra és a ritka majomfajok lakta érintetlen esőerdő felfedezésére.

Mentawai-szigetek partvonala

Mentawai-szigetek partvonala

A parttól nem messze gyönyörű korallzátonyok találhatók, és a tenger hullámai híresek a szörfözők körében. A turistaszezon januártól szeptemberig tart.

Bukitinggi

Bukitinggi  117.000 lakosával a kultúra és az idegenforgalom nyugat-szumátrai központja, a tartományi fővárostól, Padangtól északra, a hegyek ölén fekszik. Kellemes, kétórás, 90 km-es út vezet Padangból a káprázatos Anai-völgyön át az Agam-fennsíkig.

Bukittinggi utcarészlet

Bukitinggi utcarészlet

A város a tengerszint felett 930 méteres magasságban fekszik, kellemesen hűvös klímája van, és három vulkán, a Tandikat, a Singgalang és a Merapi veszi körül. Legjellemzőbb építménye a város óratornya, a Jam Gadang. A piactérre néz, ahol mindig nagy a nyüzsgés, és ahol remek lehetőség nyílik ajándéktárgyak vásárlására. Érdemes megtekinteni a Rumah Gadang Múzeumot, aminek egy 19.században épült hagyományos családi ház ad ott hont. Bukitinggi másik nevezetessége a 2. világháborúban a japánok szövevényes alagutat építettek a város alatt. A Lobang Jepang alagút 1984 óta látogatható nagyközönség számára.


Riau

Riau Kelet-Szumátra területeinek nagy részét magában foglaló tartomány, a maláj népcsoport lakja, Indonézia maláj alapú nemzeti nyelvének forrásterülete. Az első maláj nyelvtankönyvet, a Bustanul Katibint is itt adták ki 1857-ben. A belföldi légitársaságok közvetlen járatai Jakartával, Medánnal, Batammal kötik össze. A központi buszpályaudvarról folyamatosan indulnak távolsági buszjáratok. A városban több utazási iroda is árul hajójegyeket Batamra.

Pekanbaru

Pekanbaru 1959-ben lett Riau tartomány fővárosa, átvéve ezt a szerepet a korábbi, a Bintan-szigeten fekvő Tanjung Pinangtól. Lakóinak száma meghaladja az 1 millió főt. Mintegy 160 kilométert haladva a Siak folyón felfelé, több jellegzetes, hagyományos stílusú ház található a városban és környékén, köztük a Balai Dang Merdu, a Balai Adat és a Taman Budaya Riau (Riau Kulturális Park).  A város legnagyobb épülete az iszlám An-Nur Nagymecset, mely 1968-ban került átadásra. Az épület felső szintjein imatermek, alsó szinteken pedig irodák foglalnak helyet, amelyhez 10 hagymakupás dóm és 4 minaret tartozik. A mecset 45.000 hívő befogadására alkalmas.

An-Nur Nagymecset Pekanbaruban

An-Nur Nagymecset Pekanbaruban

Gazdaságának alapja a tartomány kőolajkitermelése. A nemzetközi olajtársaságok, az amerikai Chevron, valamint indonéz vállalatok hoztak létre irodákat a városban.

Dumai korábban kis halászfalu volt a keleti parton, ma hatalmas kőolajterminál. Tárolók és egyéb modern építmények emelkednek mindenütt , de a település kellemes és érdekes hely maradt.

Bono egy furcsa természeti jelenség, ami a Kampar kormányzóságban található Rokan folyón naponta látható. A dagály kezdetekor a folyó torkolatánál duzzadás képződik a vízben.

Bono természeti jelensége

Bono természeti jelensége

Morgó zaj kíséretében egyre nő a tömege, amíg csak egy kisebb fa magasságát el nem éri, miközben forogva halad felfelé a folyón. Idővel lohadni kezd, majd végleg eltűnik.

A Kerumutan Természetvédelmi Terület Kuala Kampar járásban terül el. A 120.000 hektáros természetvédelmi területre motoros hajóval 18 óra az út Pekanbaruból.

A Siak Szultánság Parkjában Syarif Hasyim Abdul Jalil Syarifuddin szultán 1889-ben épült mór stílusú palotája látható. Pekanbarutól 120 km-re a folyón felfelé található, ma múzeum, a szultánság hatalmi jelképei és más, történelmi jelentőséggel bíró tárgyai tekinthetők meg benne.


Riau-szigetcsoport

A Riau-szigetcsoport, melynek Tanjung Pinang a központja, sok potenciális turistalátványossággal rendelkezik: gyönyörű tengerpartok és kulturális látványosságok jellemzik. A szigetcsoport a világ egyik legrégebbi és legforgalmasabb tengeri kereskedelmi útvonalainak találkozásánál fekszik, ez tett e híressé.

Tanjung Pinang

Tanjung Pinang egy 205 ezer fős forgalmas város a Bintan-szigeten, manapság a Riau sziget csoport központja.

Tanjung Pinang látképe az óceán felől

Tanjung Pinang látképe az óceán felől

A Katamso utcában található a városi múzeum. Az óváros nagy része hagyományosan és jellegzetes módon cölöpökre épített, víz felett elhelyezkedő házakból áll. A város távolsága a reptértől 10 km, de van két hajókikötője is: Sri Bintan Pura Tanjung Pinangban és Sri Bayintan Kijangban.

Batam

Batam szigete stratégiai jelentőséggel bír ipari, idegenforgalmi és kereskedelmi szempontból egyaránt. Közel fekszik Szingapúrhoz is. A Nongsa üdülőkomplexumban nemzetközi szállodaláncok telepedtek meg: négy golfpálya,
jachtkikötő és védett erdőség található a területén. Tanjung Pinangból komppal két óra, de Szingapúrból mindössze fél óra az út .

Daik és a Daik-hegy

Daik kisváros ugyan, de a riaui Lingga királyság korából származó sok történelmi emlék tekinthető meg itt , akárcsak a Penyengat-szigeten. A településre Tanjung Pinangból induló motorcsónakkal lehet eljutni.

Daik-hegy csúcsa

Daik-hegy csúcsa

Lingga szigetét a trópusi növények és tengeri halak másutt fel nem lelhető fajtáinak bő tárháza jellemzi. Érdekes látnivaló még a Daik-hegy is hármas csúcsával.

Tambelan-sziget

A Tambelan-sziget Tanjung Pinangtól körülbelül 200 kilométerre fekszik. Csak hat falu található rajta, azok is egymástól távol. A lakosság lélekszáma 4000 fő. Ezért a természeti környezet szinte érintetlen, a tájkép igazán felemelő.Az egyik legérdekesebb természeti látványosság a tojásrakó teknősök megfigyelése.

Karimun-sziget

A Karimun-sziget a Riau-szigetcsoport egyik legfontosabb tagja lendületes gazdasági fejlődésének és Szingapúrhoz való közelségének köszönhetően.

Tanjungbalai Karimun város látképe

Tanjungbalai Karimun város látképe

Tanjungbalai Karimun egy közepes méretű város számott evő kínai közösséggel. Az üzletek kínálatában sokféle importtermék megtalálható. A Malakkai-szoros és Szingapúr között i hajózási útvonal mentén fekszik, nemzetközi kompjárat köti össze Malajziával és Szingapúrral.

Natuna-szigetcsoport

A Natuna-szigetcsoport a hatalmas Riau-szigetcsoport része, ez utóbbi a szumátrai Riau területtől független tartomány. A Natuna szigetcsoport fő részei: Anambas, Natuna, Dél-Natuna és Tambelan.

Anambas sziget partvonala, Natuna-szigetcsoport

Anambas sziget partvonala, Natuna-szigetcsoport

A Matak-sziget jelenleg a partmenti kőolajfeltárás bázisaként szolgál. A szigetet színes korallzátonyok veszik körül, a vízben zátonyhalak hemzsegnek. Dél-Natuna a következő kisebb szigetekből áll: Serasan, Panjang és Subi. A nagy hullámok miatt közkedvelt a hullámlovasok körében.


Dél-Szumátra

Indonézia történetének egyik legjelentősebb királysága, a buddhista Sriwijaya Birodalom több mint ezer évvel ezelőtt virágzott a dél-szumátrai Musi folyó mentén. A Dél-kínai-tenger déli peremén, a világ egyik legforgalmasabb, a Távol-Keletet Európával összekötő hajózási útvonalának közvetlen közelében fekvő régió történelme gazdag és igen színes. A Sriwijaya királyság élénk kereskedelmet folytatott az ősi Kínával a híres kínai dinasztiák korszakában.

A kínai tudós, I Tsing 672-ben jegyezte fel, hogy Palembangban ezer szerzetest és tudóst látott , akik szankszrit szövegeket fordított ak és tanulmányoztak. Ennek a nevezetes korszaknak kevés emléke maradt ránk. A hatalmas Bukit Barisan hegylánc lábaitól délre elterülő tartomány viszonylag sík, és földje nagyon termékeny. Dél-Szumátra területén mindenütt
megtalálhatók a kávé- és teaültetvények, de a tartomány gazdagsága elsősorban a kőolaj, földgáz, szén, ón és kvarc lelőhelyeiből származik.

Palembang

Dél-Szumátra többek között az arany- és selyemfonálból előállított songket szőtteseiről híres. Palembang a kínai és buddhista hatásokat mutató fafaragványainak is köszönheti hírnevét. A jázmin és a lótuszvirág motívumai nemcsak a fafaragványokon, de az itt készített bútorokon és zománcozott tárgyakon is megtalálhatók. Palembang jellegzetes gyümölcsei az ananász és a duku. A város 5-11. században a Sri Vidzsaja (Szrividzsaja) buddhista királyság fővárosa volt. 1500 körül muszlim hitre térítették a lakosságot. Palembang 1,4 millió lakosával Szumátra szigetének második legnagyobb városa Medan után. Fontos exportkikötő.

Palembang a Musi folyóval és az Ampera híddal

Palembang a Musi folyóval és az Ampera híddal

A Musi Fesztivál részét képezi az Indonézia-szerte más-más módokon megünnepelt függetlenség napi programoknak minden év augusztus 17-én. Palembangban, Dél-Szumátra tartomány székhelyén a várost átszelő Musi folyón rendezett kenuverseny az ünnep fénypontja. A kenuk formája állatfejekre emlékeztet, egyetlen csónakban akár 40 tarka öltözetű evezős is elfér. A fesztivál egy napig tart, reggel zászlófelvonással kezdődik, amit azután kézművestermék kiállítás és kulturális előadás követ.

Az Ampera-híd Palembang városának két felét köti össze. Minden igazi palembangi városnéző programban szerepel egy sétahajózás. Az úszópiac nyüzsgése, a hagyományos életmód ellesett pillanatai az idelátogatók felejthetetlen élményei maradnak a hazatérést követően is.

Curup Tenang vízesés

Cunung Tenang vízesés

Cunung Tenang vízesés

A Curup Tenang vízesés két órányi autóútra található Palembangból. Folyók és zuhatagok egész sora található a környéken. A vízesésnél 90 méter magasról zúdul alá a víz mély medencéjébe.

A Putri-barlang Padang Windu falu mellett található, Baturajától 35 kilométerre. 156 méter hosszú, 8-20 méter széles, legnagyobb magassága 20 méter. Sok függő- és állócseppkő látható a barlangban, valamint egy patak is, aminek vize aztán az Ogan folyóba ömlik .

Dempo-hegy előtérben a teaültetvénnyel

Dempo-hegy előtérben a teaültetvénnyel

A 3173 m magas  Dempo-hegyről gyönyörű kilátás nyílik Pagar Alam teaültetvényeire. A Dempo Dél-Szumátra legmagasabb csúcsa. Palembangból hat óra az autóút (295 km). Érdemes kipróbálni itt a túrabiciklizést, kempingezést, teázást és a hegymászást. A Dempo-hegy aktív vulkáni tevékenységét jelzi 2009-es kitörése.

Sembilang Nemzeti Park

A Sembilang Nemzeti Park egy 45 000 hektáros vadrezervátum. Különféle madarak (pelikán, szarvascsőrű, szumátrai tantalusz stb), kétfajta szumátrai krokodil és keleti púpos delfin is látható benne. A park élőhelyet 53 emlősfaj, beleértve a veszélyeztetett szumátrai tigris, szumátrai elefánt, ázsia tapír, borneói ködfoltos párduc, máványos macska, stb. A területen korábban jelentős fakitermelés zajlott.

Sembilang Nemzeti Park

Sembilang Nemzeti Park

Az ipari méretű fakitermelés miatt az itt élő ritka fajok védelme miatt 2003-ban nyilvánították természetvédelmi területté. A nemzeti park vizei fontos állomása a vándorlómadár kolóniák számára. Évente kb. 100.000 madár választja pihenőhelyül a nemzeti park tőzegmocsaras vizeit. Sembilang Nemzeti Park vizeiben 140 hal és 38 rákfaj él.


Jambi

Jambi [dzsámbi] tartomány területe 5 343 700 hektár, 9 kormányzóság és egy tartományi székhely alkotja. Topográfiája változatos, keleti területeit többnyire síkságok, nyugati részét hegyvidékek jellemzik. Ez utóbbi különösen igaz a Kerinci kormányzóságra. A gazdag természeti erőforrásokat, a biodiverzitást négy nemzeti park reprezentálja kiválóan: a Kerinci Seblat Nemzeti Park, a Berbak Nemzeti Park, a Bukit Dua Belas Nemzeti Park és a Bukit Tiga Puluh Nemzeti Park. Mindegyik parknak sajátos növény- és állatvilága van. Naponta hat repülőjárat érkezik és indul Jambiból. A repülőút egy óra Jakartából, negyedóra Palembangtól, és szintén egy óra Batamról vagy Szingapúrból.

Kerinci-hegy

A Kerinci-hegy Szumátra legmagasabb hegye, és igen népszerű a hegymászók körében. A hegy lábánál fekvő falu, ami egyúttal a hegymászók bázisa a Kayu Aro szomszédságában található Kersik Tuo. Az utat ide fél kilométerenként jelzések mutatják. A hegymászás szezonja januártól októberig tart.

Kerinci 3805 méterre magasodó csúcsa

Kerinci 3805 méterre magasodó csúcsa

A Kerinci Seblat Nemzeti Park a Bukit Barisan hegylánc területén található, teljes területe közel másfél millió hektár. Sokfajta állat ott hona: elefántok, szumátrai tigrisek, szumátrai rinocéroszok, tapírok, párducok, őzek, vadkecskék, majmok, krokodilok, madarak és hüllők lakják nagy számban.

Kerinci-tó

Kerinci-tó

A Kerinci-tó mintegy 20 km-re fekszik Sungai Penuhtól, a Kerinci kormányzóság központjától. Csodás panorámái miatt nagyon népszerű az idelátogatók körében. A tó mentén szálláshelyek, éttermek találhatók.

Muara Jambi templom

A Muara Jambi templom Jambitól 30 km-re északkeleti irányban található a Batanghari-folyó partján. Szumátra szigetén ezt tartják az egyik leggazdagabb régészeti lelőhelynek. A nyolc templomszerű építmény struktúrája a buddhista
építészetére emlékeztet. Valószínűleg a 14. században épültek.

Muraba Jambi templom

Muraba Jambi templom

1982-ben előkerült egy 32 cm magas női bronzfigura Koto Kandisnál, Muara Sabak járásban. Lakshmi istenasszony ábrázolásának vélik, mert jobb kezében lótuszrügyet, a balban olajmécsest tart. A folyópart a régészeti érdekességek mellett híres remek üdülő- és kirándulóhelyeiről is.

Bukit Duabelas Természetvédelmi Terület

A Bukit Duabelas Természetvédelmi Terület Pauh járásban található, a Sarolangun Bangko kormányzóság központjától, Bangkotól 60 kilométernyire. Területe 28 703 hektár, és szarvasok, majmok, medvék, vaddisznók, elefántok,
kígyók, iguanák és sokfajta madár otthona.

ukit Duabelas National Park

A környékén kis tavak, patakok találhatók, ez utóbbiak a Batanghari-folyóba ömlenek. A természetvédelmi területen él a körülbelül ezer lelket számláló kubu (anak dalam) népcsoport.


Bangka Belitung

Bangka Belitung tartományt egy szigetcsoport alkotja, területe majdnem 82 ezer km², ebből 16 ezer km² szárazföld, 65 ezer km² pedig víz, a többi tengerben álló szikla. A szigetcsoport két nagy szigete Bangka és Belitung, amiket 254 kisebb sziget vesz körül, ezek partvonalának hossza összesen 1 200 km.

A Bangka elnevezés a wangka (ón) szóból származik. Ezt a szót vésték fel egy a Sriwijaya királyság korából, 686-ból származó kőre is, amit a nyugat-bangkai Kapur városa mellett találtak. A kő ma a jakartai Nemzeti Múzeum gyűjteményében található. Bangka Indonézia legnagyobb ón termelője, de híres az itt termesztett fehér bors is.

Belitung-sziget partvidéke

Belitung-sziget partvidéke

A szigetcsoport ökoszisztémája, a szárazföldi és tengeri területek aránya miatt Bangka Belitung kiválóan alkalmas helyszíne a tengerparti nyaralásnak (búvárkodás, horgászat és vitorlázás). Csak Bangkán 55 kínai és buddhista templom található, ezeket ma is használják.

A Garuda Indonesia Légitársaság a jakartai Soekarno-Hatt a repülőtérről indít ide járatokat, de lehet jönni hajón vagy kisrepülőn Palembang felől is.

Belitung-sziget

A Belitung-sziget máig természetes és érintetlen állapotban maradt, így az idelátogatóknak fel kell készülniük az alkalmazkodásra, önellátásra, és kalandos utazásra. Érdemes még indulás előtt felszerelkezni fürdőruhával, búvárfelszereléssel, orvosságokkal, tisztálkodási csomaggal, napszemüveggel, naptejjel.

Tanjung Pandan

Tanjung Pandan az ún. Babel tartomány székhelye, síkság és egy kisebb lápvidék veszi körül, de található itt átlagosan 150-200 méter magas fennsík is.

Tanjung Pandan belvárosa

Tanjung Pandan belvárosa

A terület Indonézia második legnagyobb ón lelőhelye. A város lakóinak többsége kínai és maláj származású. Repülőtere közvetlen kapcsolatot jelent az indonéz főváros Jakarta között. A város lakossága 86.000 fő.

Manggar

Manggar városka mintegy 90 km-re esik Tanjung Pandantól, legfontosabb gazdasági tevékenysége az ónbányászat. Sok szép olyan hely is akad a közelében, amit az idelátogatóknak érdemes megtekinteniük: a Serdang-part, a Burung Mandi partszakasz, a Malang Lepau tengerpart, a Pengepangan-part, a Tirta Surya természetes úszómedence, a Payak-tó és a Kwan In kínai templom.

Manggar

Manggar

Menumbung-hegy

A Menumbung-hegy (355 m) Mentok (Északnyugat-Bangka) környékének magas hegye, és az indonéz nép történelmének egyik történelmi emlékhelye. Itt épített ék ugyanis 1932-ben a hollandok azt a vendégházat, ahol 1949 februárjától júliusáig fogságban tartották Sukarno elnököt és Hatta alelnököt.


Bengkulu

Bengkulu tartomány tengerparti székhelyét korábban Bencoolen néven ismerték. Itt lépett először Indonézia földjére Sir Stamford Raffles, és a környéken a brit hatás nyomokban még ma is fellelhető. A régió elsődleges terméke a bors, a kávé, a szerecsendió és a cukornád. A legizgalmasabb természeti látnivaló a hatalmas, egzotikus virág, a Rafflesia arnoldii. 

Bengkulu tartomány igen könnyen elérhető földön, vízen és levegőben egyaránt: rendszeres buszjáratok indulnak ide Medanból, Padangból és Jakartából. Repülőjárat naponta három is indul és érkezik.

Marlborough erőd

A Marlborough erődöt, másnéven a brit vagy Raffles erődöt 1714 és 1719 között építették, és arról nevezetes, hogy Ázsiában ez volt az angolok második legszilárdabb erődítménye (az első a Fort George volt Madrasban, Indiában). A restaurálás befejezése óta a nagyközönség is látogathatja.

Marlborough erőd - Bengkulu

Marlborough erőd bejárata – Bengkulu

Enggano-sziget

Az Enggano-szigetet sűrű esőerdő borítja, nagy számban élnek rajta bivalyok,disznók és szarvasmarhák. Az őslakosok évszázodokon át szinte teljes elszigeteltségben éltek itt , hagyományos kultúrájuk ezért még ma is élő. A tradicionális
művészet egyik érdekes formája az engganói tánc. A szigetre Baai vagy Bintuhan kikötőkből lehet eljutni.

Bukit Kaba vulkán krátere

A Bukit Kaba vulkán krátere Bengkulutól 104 km-re, Curuptól pedig mintegy 19 km-re látható 1937 méter tengerszint felett i magasságban. Két óriási kénes kalderája van 12 aktív kráterrel.

Bukit Kaba vulkán krátere

Bukit Kaba vulkán krátere

Érdemes ezen a kiváló pihenőhelyen pár napot eltölteni csodás panorámája és hűvös hegyi levegője miatt.  Curup mellett Subanban hőforrások várják a felüdülni vágyókat.

Sukarno rezidenciája

Sukarno rezidenciája: Indonézia első elnökét a hollandok 1938-ban Bengkuluba száműzték. Fogvatartásának egykori helyszíne ma múzeum, amiben megtekinthetők könyvei, ruhái, fotói és biciklije is.

Sukarno rezidenciája - Bengluku

Sukarno rezidenciája – Bengkulu

A múzeum hétköznapokon reggel 8 és délelőtt 11, szombaton 8 és déli 12 óra között látogatható. Az épület kb. 162 m.Egyszerű, téglalap alakú ház sima falakkal, magas piramis alakú tetővel és tágas udvarral. Múzeumi funkciója mellett színházi elődadó teremként is használják.


Lampung

Ősi kínai útleírások hivatkoznak egy vidékre Szumátra legdélibb részén,amit úgy neveznek, hogy Lamphung, avagy ahol a déli szelek fújnak. A Rajabasa buszpályaudvar Szumátrán az egyik legforgalmasabb, szinte folyamatosan indulnak és érkeznek az autóbuszok. Jakartából nyolc óra az út, Palembangból naponta három vonat érkezik.

Krakatau napjainkban is aktív tűzhányó

Krakatau napjainkban is aktív tűzhányó

Bandar Lampung

Bandar Lampungban látható a Krakatau kitörésének emlékére állított emlékmű és a Krakatau Múzeum. Krakatau szigete lakott , a lampungi öböl déli csücskében fekszik.

Bandar Lampung

Bandar Lampung

Bandar Lampung gazdasági és kulturális központ. A túlzsúfolt Jáva szigetéről elvándorló lakosság egyik letelepedési központja. Kikötőjéből hajók viszik a turistákat Krakatau szigetére. A város Szumátra szigetének harmadik legnagyobb városa. Lakossága kb. 1,2 millió fő körül van.  A város fő látnivalói:  Adipura emlékmű,Tanjung Karang állomás, Siger emlékmű.

Bandar Lampungtól 70 km-re ÉK-re egy elefánt rezervátum található, a Kambas Nemzeti Parkban.

Az Anak Krakatau (avagy a Krakatau gyermeke) vulkán még ma is növekszik, 1928-ban bukkant fel először a tengerből, 45 évvel az eredeti nagy tűzhányó kitörését (1883) követően.

Pugung

Pugung régészeti lelőhelyen, Pugung Raharjo faluban, Bandar Lampungtól 40 km-re északkeleti irányban megalitok és történelem előtt i időkből származó leletek, illetve a klasszikus hindu-buddhista korszakból származó leletegyüttesek is láthatók.

Merak Belantung

A Merak Belantung tengerpart Bandar Lampungtól 40 km-re délre fekszik, útban Bekauheni tengeri kikötő felé, és fürdőzésre, szörfözésre kimondottan alkalmas. A parton villák is bérelhetők.

Merak Belantung

Merak Belantung