Indonézia történelme

Őskor – Jávai előember

Jávai ember rekonstrukciós rajz

Jávai ember rekonstrukciós rajz

Az indonéz szigeteket, már 1,5 millió évvel ezelőtt a jávai előember (Homo erectus erectus) néven ismert Homo erectus lakta. A jávai ember fosszilis maradványait Eugéne Dubois  tárta fel 1891-ben Trinil térségében.  A feltárt leletek a becslések szerint 700 ezer évesek. Hasonló korú leleteket tárt fel Sangiranban a Gustav Heinrich Ralph német antropológusA gazdag őskori maradványok a jávai előember eszközhasználatáról tanúskodnak. A fa és csonteszközök használata az évszázadok folyamán nem sokat változott. Nem készítettek bonyolult eszközöket és ékszereket. Életvitelükre a vadászú-gyűjtögető életmód volt jellemző. Félig vándorló, félig letelepedett életet éltek, egy-egy telephelyen rövidebb-hosszabb időt töltöttek. Jellemzően 50-100 fős csoportokban vándoroltak. Élelmük egy részét a kisebb vadon élő állatok jelentették, de a nagyobb prédák elejtésében kevésbé voltak sikeresek. A másik táplálékforrás a gyűjtögetésből származó növényi élelem volt.  A kutatások bizonyítják, hogy a Homo erectus használta először a tüzet, melynek felfedezését 1,4 millió éve datálják.

A tűz felfedezése döntő jelentőséggel bírt a ember fennmaradása szempontjából. A tűz felfedezésével lehetővé vált a hidegebb területek benépesítése, a táplálék emészthetőbbé tehető általa, védelmet nyújtott a ragadozókkal szemben és fényt-világosságot adva a közösség összekovácsolását is elősegítette.

A Homo erectus testfelépítésére a csapott homlok, vastag koponyacsont, kiugró szemöldökcsont, hosszú arckoponya és az izmos termet jellemző.  Az agytérfogat kb. 900 cm3 volt. (a mai ember agya kb. 1300-1400 cm3). Testméretükre a 185 cm körüli magasság és a 65-70 kg körüli testsúly jellemző.

A feltárt leletekből egyes kutatók arra következtetnek, hogy kezdetleges módon tudtak beszélni és kommunikálni. Mások viszont úgy gondolják, hogy a beszéd az agy fejlődésének, mint egy hosszú fejlődési folyamatnak az eredménye.

A szigetvilág benépesedése a jégkorszakban

Indonézia jelenlegi szigetvilága feltehetően a jégkorszakban nyerte el formáját. Az előemberek (Homo sapiens) tengeri úton jutott el Kelet-Ázsiából Új-Guinea és Ausztrália szigeteihez az őshazából, Afrikából.  A Homo sapiens kb. 45000 évvel ezelőtt népesítette be a szigetvilágot az ausztronéz nyelvcsalád népeivel, amelynek eredete a mai Tajvan szigetéhez köthető. A 2011-ben Kelet-Timorban feltárt leletek bizonyítják, hogy a korai betelepülők fejlett halászati képességekkel rendelkeztek. A maradványok azt mutatják, hogy nagy számban fogyasztottak mélytengeri halat és tonhalat.

Maros-Pangkep

Celebesz szigetén talált barlangrajzok gazdag művészi tevékenységről árulkodnak. A legszebb leletek a Maros-Pangkep sziklarajzok Dél-Celebesz tartományban. A barlangrajzok két féle művészeti stílus figyelhető meg, melyek pleisztocén korban keletkeztek.

Maros-Pangkep sziklarajzok

Maros-Pangkep sziklarajzok

A rajzok egyik része tenyérlenyomat, míg a sziklarajzok másik része a zsákmányállatok (főleg bivaly) ábrázolása. Az ábrázolás módja, azonban jelentősen eltér a spanyol Altamira barlangban megtalálható rajzoktól. A régészeti tevékenységek őskori ékszereket is feltártak. Az állati csontokból és fogakból készült díszek kb. 22.000-30.000 évesek.

Ausztralid bevándorlás időszaka

Az indonéz szigetekre nagy számú ausztralid népcsoportok bevándorlása 6300 éve kezdődött. A bevándorlás első hullámában ausztrálázsiai népcsoportok érkeztek, majd őket követték kb. 400 éve az ausztronéz népcsoportok. Az ausztronézek a jelenleg Tajvan szigetéről indulva népesítették be a környező szigetvilágot. Az ausztrál szigetekről érkező bevándorlók a nyugat és kelet indonéziai térségben leltek lakóhelyet. A nyugati szigetek ausztrál bevándorlói az ausztrálázsiai népcsoportokkal jelentősen kolóniát alkottak Borneó, Szumátra és Jáva szigetén. Ezt mutatja az a tény is, hogy a kelet- és közép indonéz lakosság körében az ausztronéz eredet kimutatható.

Az ausztronéz nyelvek nagyon széles területen találhatóak meg Ázsia területén. Előfordulási területe a maláj és indonéz szigetvilágon túl, Madagaszkáron, Fülöp-szigeteken. Új-Zéland északi részein és Óceániában.

A nyelvek a nagy elterjedése mellett nagyon hasonló szerkezetű. Alapszókincsében az elterjedési területtől függetlenül nagy hasonlóságot mutat. Jelenleg mindegy 380 millió ember tartozik ebbe a nyelvcsaládba, a beszélt nyelvek száma pedig 960-ra tehető. Megtalálható a nyelvcsalád az új-zélandi maorik nyelvében éppúgy, mint az óceániai melanézok nyelvében.

Középkor – Hinduizmus megjelenése Indonéziában

A hinduizmus utolsó jelentős királysága a Majapahit volt, melyet a 13. században alapítottak. A 14. században az iszlám vallás arra kényszeríttette a Majapahit királyságot, hogy visszavonuljon Bali szigetére.

Iszlám hatás

A 15. századra erős muzulmán hatalom fejlődött ki Maleka (Malacca) szigeten. Az iszlám uralmat  1511-ben a portugálok verték le. A portugálokat a holland gyarmatosítók váltották le, akik teljes uralmuk alá vonták Indonéziát . A fűszerkereskedelmet Batávia (Jakarta) a holland Kelet-Indiai Társaság felügyelte, majd a 18. század  közepétő Jáva szigete is a hollandok birodalmához került. Hollandia a 20. századra elfoglalta Bali és Aceh tartományokat is, így korlátlan birodalmat építettek ki az indonéz szigetvilágban.

Indonézia Sukarno vezetése alatt (1945-1967)

Sukarno (elnöki időszak: 1945-1967)

Sukarno (elnöki időszak: 1945-1967)

A II. világháborúban Japán foglalta el a szigetet, ami a holland uralom gyengüléséhez vezett. A háború követően a 1949-ben megszerezte az ország függetlenségét. A köztársaságot Sukarno kiáltotta ki. Achmed Sukarno lett a független Indonézia első elnöke. 1957-ben a parlamentáris demokrácia egy kormány nélküli időszaka után Sukarno elmozdította a parlamentet, ezt a szakaszt “irányított demokráciának” nevezte el. Zavargások törtek ki ebben az időszakban Sumátra és Sulawesi szigetein, melyeket a kormányerők levertek

A kommunista Sukarno megerősítette hatalmát, de az ország jelentős gazdasági problémával küszködött. Az elnök személyi kultusza mellett a szegények száma továbbra is jelentős maradt. A nacionalista irányvonal erősödésével 1965-ben Sukarno hatalma megroppant és Suharto vezetésével állampuccsot kíséreltek meg.

Suharto korszak (1967-1998)

Suharto (elnöki időszak: 1967-1998)

Suharto (elnöki időszak: 1967-1998)

Suharto tábornok, akit az államcsíny brutális elfolytására kértek fel, végül magához vette az elnöki irányítást. Éles ellentétben a korábbi sukarnoi évekkel, Suharto elsősorban Indonézia gazdasági problémáival foglalkozott, támogatta a nemzeti egységet, a nyitottságot, és megzabolázta a szélsőséges csoportokat. Suharto erőszakosan lépett fel ellenségeivel, szélsőséges politikája, a mai napig mély nyomot hagyott az indonéz emberek életében ( 1975-ös timori bevonulás, 1991-es mészárlás) 1997-ben és 1998-ban Indonézia gazdasága drámai válságon ment át – 1998 januárjában a rúpia árfolyama drasztikus esésen és leértékelésen ment keresztül.  2,5 millió ember vesztette el az állását.

Sok indonéziai úgy gondolta, hogy a válságot a kormányzat korruptsága okozta, így néhány bátor személy azt javasolta, hogy Suharto mondjon le posztjáról.

A gazdasági problémák egybe estek azzal az időszakkal, amikor a várt monszun elmaradt , így a hatalmas tüzek sok millió hektár indonéz erdőt semmisítettek meg. Borneó és Celebesz szigetek lángokban álltak. A természeti katasztrófa következtében repülőtereket zártak be, hajók ütköztek össze a tengereken, és a lakosok légzési nehézségekkel küszködtek. A tüzek különösen nagy kárt okoztak Indonézia orángután populációiban, még nagyobb veszélynek kitéve a kihalásra ítélt példányokat.

Tüntetők Jakartában, 1998

Tüntetők Jakartában, 1998

1998 márciusában az elnök úgy döntött, hogy további öt éven át hivatalában marad, és ezzel figyelmen kívül hagyta a nemzet növekvő ellenkezését. Az IMF gazdasági megszorító csomagja következtében tapasztalható élelmiszerhiány és áremelkedés további kormány ellenes tüntetéseket eredményezett.

1998 májusában hat egyetemistát ölt meg a hadsereg. A további tüntetéseken több mint 500 ember halt meg. Végül Suharto 1998. május 21-én lemondott. Indonézia alkotmányával összhangban Suhartot (nem túl népszerű) alelnöke, Jusuf Habibie, váltotta fel.

Jusuf Habibie (1998-1999)

Jusuf Habibie

Jusuf Habibie

Jusuf Habibie lélektelenül vetette be magát a demokrácia vizeibe. Suharto távozását követően gazdasági reformokat, függetlenséget vagy autonómiát ígért az ostromlott kelet-timoriak számára, de az ellenzéki erők és az indonéz egyetemisták tovább folytatták tiltakozásukat.

1998 novemberében a parázsló feszültségek újból tömeges tüntetésekké változtak át és véres összecsapások sorozatát eredményezték a katonák és a diákok között. A felekezeti erőszak (különösen nagy volt Ambon és Kalimantan szigeteken) kölcsönös volt, mert a muzulmánok templomokat romboltak le és számos keresztényt öltek meg, illetve Kalimantan szigeten Dayak és Madurese nemzetiségek egymás ellen fordultak, a következmények pedig borzalmasak voltak.

Kelet Timor azon makacs ellenkezése, hogy a teljes függetlenség kivételével semmilyen megoldást nem fogad el, precedenst teremtett Indonézia többi, csatlakozott állama számára. Miután Kelet-Timor 1999 szeptemberében túlnyomó többséggel a szabadságra szavazott, a függetlenség-ellenes félkatonai csoportok százakat öltek meg támadásaik során. Úgy tűnik, hogy Habibie elnököt az események, az ENSZ-et és Kelet Timor csendes-óceáni szomszédjait pedig a nemzetközi szerződések bénították meg.

A halálos szorításon részben lazítottak az ausztráliai ENSZ csapatok betelepítésével, akik az újonnan létrejött Kelet Timor polgárainak védelme érdekében kerültek a szigetre. Ezt az indonéz nacionalisták, akik eleve ellenezték Ausztrália beavatkozását a hazai ügyekbe, nyugati stílusú imperializmusnak tekintették. Azonban a lakosságot nem sikerült az ausztrál csapatok ellen hangolni, mivel az megvédte őket a Nyugat Timor határainál bekövetkező harcoktól.

Habibie 17 hónapos országlásáról szóló beszámolóját, a parlament egyszerűen visszautasította, ezzel az átmeneti korszak elnöke, Juszuf Habibie kénytelen lemondani arról, hogy jelöltesse magát az elnökválasztásra.

Megawati Sukarnoputri (2001-2004)

Megawiti Sukarnoputri

Megawati Sukarnoputri (elnöki időszak: 2001-2004)

Habibie vezetése alatt a közigazgatás irányításával kapcsolatban több éles kritika fogalmazódott meg. Az államigazgatás irányítását már 2000-től Megawati Sukarnoparti látta el. Az Nemzeti Tanácsadó Közgyűlés a vezetés nehézségei miatt felmentette Habibiet és több esélyes közül végül Megawati Sukarnoputri asszony az országalapító Sukarno elnök pszichológus-agrártudós lányát nevezte ki. 1999. januárban Ambon szigetén azonban már muzulmán-keresztény összecsapásokra is sor került. Az első harcoknak több mint 50 halottja volt, kilenc templom, hét mecset és mintegy 200 lakóház kiégett.

Sukarnoputri elnöksége során az indonéz jogalkotás megszilárdítása megtörtént  és a reformok révén az ország elindult a demokrácia útján. Személye viszont nagyon megosztó volt az indonéz lakosság körében. A 2004-es elnökválasztás során vereséget szenvedett. Így politikai ellenfele  Susilo Bambang Yudhoyono  került az elnöki székbe.

Susilo Bambang Yudhoyono (2004-2014)

Susilo Bambang Yudhoyono elnöksége Indonézia reformjainak időszaka. Yodhoyono, aki arisztokrata családból származott az indonéz hadsereg  egykori tisztje került elnöki pozícióba. 1995-ben, mint az ENSZ békefentartói erőinek megfigyelője vett részt a Bosznia-Hercegovinában. 2000-ben felhagyva a katonai pályafutásával, politikai pályára lépett az Indonéz Demokrata Párt színeiben. 61%-os szavazati többséggel lett 2004-ben az Indonéz Köztársaság elnöke.

Yudhoyono George W. Bushal az APEC 2004-es csúcstalálkozóján.

Yudhoyono George W. Bushal az APEC 2004-es csúcstalálkozóján.

Elnöksége első évében súlyos szökőár súlytotta az országot. A természeti katasztrófában 132 ezer ember vesztette életét. Ennek ellenére az indonéz gazdaságban növekedést tudott elérni. 2007-ben szabadkereskedelmi megállapodást kötött Japánnal. Korrupcióellenes bizottságot hozott létre a gazdasági visszaélések csökkentésére.

Elnökségének második szakasza a 2009-es újbóli megválasztása. Ez az év szintén nehéz időszak volt, az országot szökőár,földrengés és 2010-ben pedig a Merapi-vulkán kitörése rázta meg. Mindezen hátráltató körülmények ellenére az ország gazdasága töretlen fejlődésen ment keresztül. Sikeres reformokat hajtott végre az oktatásban, ahol az intézmények számára szabad gazdálkodás és nagyobb önállóságot biztosított. A szociális ellátás terén is fontos eredményeket ért el, mivel a szegényebb állampolgárok orvosi ellátására közösségi egészségbiztosítási alapot hozott létre.

Yudhoyono a 10 éves mandátuma során erősítette Indonézia külgazdasági kapcsolatait az USA-val, Japánnal. Az ország szerepe a nemzetközi szervezetekben is egyre nagyobb hangsúlyt kapott. 2014-ben  két kormányzati ciklus után az indonéz alkotmány értelmében már nem volt lehetséges Yudhoyono indulása az elnökválasztáson, mivel egy személy csak kétszer töltheti be az ország elnöki posztját. Utóda a 2014-ben megválasztott szintén Indonéz Demokrata Párt tagja Joko Widodo.

Joko Widodo (2014- napjainkig)

Joko Widodo (közkeletű becenevén Jokowi) egy szegény faárus fiaként született a Jáva szigete középső részénfekvő Surakarta városban. Az Indonéz Demokratikus Párt (PDIP) színeiben 2005-ben választották meg Surakarta polgármesterének. Népszerűségét a város helyi kis- és középvállalkozásainak támogatása és a szegénységet felszámolni akaró politikájának köszönhette.  Országos feltűnést keltett, amikor egy helyi középiskola diákjai által épített autót vett használatba.

Joko Widodo

Joko Widodo

Pártja 2014-ben jelölte az elnöki posztra, melyet  Prabowo Subianto ellenében 6%-os fölénnyel nyert meg. Subianto azt állította, hogy szavazatás során csalás történt, ám a vizsgálatok alapján elutasította az alkotmánybíróság ezt a feltételezést és így Jokowi lett az Indonéz Köztársaság elnöke. Elnökségének első szakaszában elévülhetetlen érdemeket szerzett a gazdaság fellendítésével, az ország infrastruktúrájának fejlesztésében. Ezáltal az ország idegenforgalmi bevételei jelentősen emelkedtek, Reformot dolgozott ki a szegény sorban élők életkörülményeinek javítására. Lakhatási támogatás, gépjármű vásárlási kedvezmények, benzinár állami támogatása, földreform csak legfontosabb intézkedések elnöki tevékenységének.

Habitusa és szociális érzékenysége miatt sokan Barack Obama volt USA elnökhöz hasonlítják. 2019. áprilisában tartott választások újra Joko Widodo győzelmét hozták. Lehetővé téve az ország dinamikus fejlődésében való folytonosságot.