Indonéz kultúra – az indonéz zene és táncművészet

Indonézia kultúráját etnikai sokszínűség jellemzi. A buddhizmus, hinduizmus, konfucianizmus és a gyarmatosító európai hatalmak nagy mértékben befolyásolták az indonéz kultúra kialakulását.  Ez a sokszínűséget mutatja az ország hivatalos jelmondata “Bhin-neka tuggal ika” – Egység a sokszínűségben.

A hindu és az iszlám kultúra közötti egyesülés eredményeképpen jött létre a jávai Abangán hit, míg a hinduizmus, buddhizmus és animizmus fúziója Kaharinganban. A balinéz táncok története az ókori buddhista és hindu királyságokhoz idejéből ered, míg az iszlám művészeti formák Szumátrán és Minangkabau és Aceh régióiban vannak jelen.  A hagyományos indonéz népzene és sport keveréke a Pencak Silat nevű harcművészeti formáció formájában jelenik meg.

Fő kulturális régiók az országban:

  • szunda ( Nyugat-Java)
  • jávai (Közép- és Kelet-Java)
  • madura (Surabaya)
  • balinéz (Bali szigetén)

A 20. században az ország kultúrájára erős befolyást gyakorol a nyugati világ. Ez a hatás megfigyelhető az indonéz mozifilmekben, tévéműsorokban és zenékben. Különösen népszerűek az Indiából átvett zene motívumok, amely gyakran keveredik maláj és arab népzenével. Ennek egyik közkedvelt zenei megnyilvánulása a dangdut. 

Indonéz zene

Rhoma Irama

Rhoma Irama

A dangdut zenekar általában 8 tagú: egy férfi vagy nő énekest hagyományos népi dob (tabla dob), fuvola, mandolin, gitár, sitar vagy szintetizátor kísér. Az irányzat az 1990-es években indult és népszerűsége napjainkban is töretlen. A dangdut zene legnagyobb alakja Rhoma Irama. Ez a zenei stílus közkedvelt Malajziában, Szigapúrban és Bruneiben.

Bali szigetén használt hangszer a bambuszból készül, rázással megszólaltatható anklung. A hangkeltő nádtestek hosszában deformációs hullámok jönnek létre hasonlóan a xilofonhoz, hangjukat a nád üregének rezonanciája erősíti. A hangszer csak egyetlen zenei hang kiadására képes, tehát például egy ötfokú dallam megszólaltatásához 5-6 személy hangszeres játéka kell. Az angklung-zenekar hagyományosan ötfokú szlendro hangsort használ.

Rebáb

Rebáb művész

rebáb (rabáb, rabába, rubáb stb. arabul  ربابة) hangszernév sokféle, egymástól gyakran jelentősen eltérő húros pengetős vagy vonós lantot jelent. Jellegzetesen iszlám hangszer.  Jáván és Balin a reháb egy nagytestű, szív alakú és a kókuszdió héjából készül. Az esztergált, kör keresztmetszetű nyak keresztülhalad a testen, alsó vége hegyes tüskében végződik. A gamelán zenekarban a lágyabb stílusú darabokban a rebabnak fontos szerepe van. Fontos dallamhangszer, ami hangos darabokban nem szólal meg.

 

 

 

Indonéz tánc

A tradicionális indonéz tánc olyan ősi művészeti forma, amely hinduizmus kultúrájában gyökerezik. Az iindiai Ramayana és Mahabharata eposzok indonéz köntösbe bújtatva alapozta vert gyökeret Wayang Kulit árnyék-bábjáték történeteiben. A Wayang Wong táncdrámában, bábjátékban az indonéz kultúrált ért hindu, buddhista vagy muzulmán elemek ötvözete figyelhető meg.

Az indonéz tánc tradíciójában fontos szerepet játszik, többek között, az árnyékbábjáték. A tánc ugyanis ezeknek a kétdimenziós bőrbábok történeteinek a megszemélyesítője. Az tánc jellemzője meditatív, lassú, koncentráló, spirituális befelé figyelő formanyelv. Bonyolult  kéz- és fejtartásokban harmóniára való törekvés fejeződik ki.

A legismertebb indonéz táncok:

  • Sámántánc, Aceh

Acehi sámántánc

Acehi sámántánc

Az egyik leghíresebb indonéz tánc az Aceh-i Sámántánc. A sámántáncot számos külföldi országban is bemutatták, és szerepel az UNESCO a „A fokozottan védett világ szellemi kulturális örökségi listáján”. Korábban a törzsi vezetők imádságaként szolgáló tánc volt, de napjainkban ünnepségen, rendezvényeken és a turisták szórakoztatására adják elő.

 

 

  • Tari Piring , Minangkabau

Tari Piring

Tari Piring

A Tari Piring a maga kecsességével a minangkabaui emberek kulturális hagyományai ábrázolja. A múltban a tánc kisérője volt annak a szertartásnak, ami az istenek részére adott terményfelajánláshoz kapcsolódott. A Tari Piring táncos 20 vidám táncmozdulatot ad elő örömteli és lélekemelő ritmusokra. A ritmust a talempont, és a bambuszfuvola adja. A táncosok a felajánlás jelképeként tányért tartanak a kezükben, ezért tányér táncnak is nevezik ezt a táncstílust.

 

  • Reog Ponorogo

Reog Ponorogo

Reog Ponorogo

Reog Ponorogo egyike Indonézia legkülönlegesebb táncainak. Tipikusan közösségi tánc, amit nagyobb rendezvényeken adnak elő. A tánc főszereplője Ki Ageng Mirah, aki Ponogoro királyaként küzdelmet folytat a gonosz oroszlánszerű lényekkel. Az előadásban szereplő 20-30 táncos a gonosz elleni küzdelmet fejeződése.

 

 

  • Legong, Bali

Legong

Legong

A legismertebb tánc Balin, melyet a bali királyságok idején az uralkodó udvarában adtak elő. A táncot a bonyolult kéztartások, mozdulatok és arcmimika jellemzi. Jellegzetes kelléke táncnak a legyező, díszes aranyozott ruha és fejfedő. Az előadást gamelán zene és versek kíséri.

 

 

 

  • Kipas Pakarena, Gowa

Kipas Pakarena

Kipas Pakarena

A Kipas Pakarena jellegzetesen Dél-Celebeszen ősi tánca. A tánc a nőiességet hangsúlyozza. 5-7 fő szereplésével bemutatott előadás a Gowa nőket mutatja be, akik hűségesek és engedelmeskednek férjüknek.

 

 

 

  • Cakalele , Ternate

Cakalele

Cakalele

A Cakalele egy harci tánc, mely a háború szellemének megidézését hívatott bemutatni. A tánc erőteljes mozdulatai a Maluku bennszülött harcosok bátorságát és keménységét hangsúlyozza.

 

 

 

  • Kecak, Bali

Kecak

Kecak

A Kecak egy híres balinéz tánc, amely a „tűz tánc”-ként is ismert. A tánc Rama herceg és a gonosz Rahwana hindu isten elleni harcának heroikus ábrázolása. Leginkább alkonyatkor érdemes előadni, mert a tűz látványa különleges atmoszférát ad az előadásnak. 150 férfi táncos gyűlik a tűz köré, középen a vezető pap, Rama, Shinta (Ráma felesége), Rahwana jelenik meg.  Az előadás harmonikusan összehangolt mozdulatsorokból áll.