Kína és India után Indonézia tekinthető a harmadik leggyorsabban növekvő gazdaságnak Ázsiában. Indonéziának az 1998-as ázsiai gazdasági válsággal is meg kellett küzdenie, melynek negatív hatásai a mai napig felfedezhetők az ország gazdaságában. Az ország vezetése a jelentős nemzeti adósságállomány csökkentésére tett erőfeszítései sikeresnek bizonyultak, így a 80%-os GDP arányos államadóság 2018-ra kb. 30%-os szintre süllyedt. A 2012-es rekord alacsony 22%-os GDP-hez viszonyított szinthez képest viszont az elmúlt években emelkedő tendenciát mutat.

Az ország egy főre jutó GDP-je 4130 USD szintet érte el 2018-ben a jelenlegi kb 5%-os munkanélküliségi ráta mellett.

Az inflációs ráta 2,48%-os szint mellett csökkenő tendenciát mutat.

Az indonéz kormányzat a 2009-től jelentős fejlesztéseket hajtott végre a környezetvédelem és az infrastruktúra területén. Az intézkedések a foglalkoztatás növekedését, víz-és élelmiszerellátás növekedését, autópályaépítést valamint villamosenergia fejlesztését tették lehetővé. A szociális intézkedések révén csökkent a szegénységben élők száma és növekedtek a munkabérek.

Indonézia ipara

Indonézia olajkitermelése és bányászata

A külföldi tőke bevonásával a természeti ásványkincsek kiaknázása is elkezdődött. Az országban jelentős olajkitermelés és -finomítás folyik, a kőolaj az ország egyik legjelentősebb exportcikke, így alapvető fontosságú a gazdaság szempontjából. 2008-ig Indonézia az ázsai térség legnagyobb kőolaj-exportáló országa volt. A korábbi éves 1,5 millió hordó éves kitermelése jelenleg kb. 1 millió hordóra csökkent, de így is az ország iparának alapja. Az iparágban jelentős a befektetett külföldi tőke, ami a kitermelés ütemét gyorsítja, illetve az állami támogatás (bár mértéke az utóbbi időkben csökkent) is számottevő.

Az állam nagy arányú, de csökkenő benzinár-támogatást nyújt. A legjelentősebb nemzetközi érdeklődés az indonéz ónbányák iránt mutatkozik, amelyet a gyártók okostelefonok forrasztásához használnak fel. A Riau-szigeteken régóta bányásznak ónt, s óntartalékai ma is a legnagyobbak a világon. Az illegális ón bányászata Indonézia egyik legsúlyosabb környezeti problémája.

Borneón jelentős a jó minőségű barnaszén kitermelése. A kitermelés mértéke egyre nagyobb mértékű és jelentős ipari exportcikkje az országnak. 1993-tól indult meg az országban a szénkitermelés a BP és Rio Tinto Group vállalatok közreműködésével. 2004-től Indonézia a világ harmadik legnagyobb szénkitermelője.  Az éves export meghaladja a 350 millió, az éves kitermelés pedig a 450 millió tonnát. Az exportot nehezíti a GDO szabályozása, mely az alacsony minőségű barnaszén exportját tiltja.

Az országban kitermelt ércek közül a legértékesebb, arany és a réz kitermelése brit és kanadai bányavállalatok révén indult meg. Az utóbbi időkben indiai befektetők is megjelentek a piacon. Az arany és réz kitermelésének értéke éves szinten meghaladja a 3 milliárd dollárt. A bányászat Szumátra szigetén és Pápuán folyik.

Szintén fontos érc az ötvözőanyagként használt nikkel, amit Maluku-szigeten termelnek ki. A világ hatodik legnagyobb nikkel exportőre, amellyel a világtermelés 7,5%-át adja.

A Riau-szigeteken bányásszák az alumíniumkohászat alapanyagát képező bauxitot. Indonézia a bauxit kitermelése jelentős exporttöbblettel rendelkezik. 500,000 tonna bauxitot értékesít az ország a világpiacon.

Autó- és közlekedési eszköz gyártása

Indonézia gépgyártásában a legjelentősebb az autó és motorkerékpár gyártás. Az ország függetlenné válásával egy időben  megjelentek a különböző európai és japán típusok Indonézia útjain. Az országban megvásárolható a legtöbb európai típus, de jellemzően a japán és dél-korai típusok vannak túlsúlyban.

2018-ban Indonézia 1.343.714 db járművet állított elő, ami a motorkerékpárok, személyautók, tehergépjárművek, egyéb járművek mennyiségét is magába foglalja. Ezzel az Indonéz Köztársaság a világ 18. legnagyobb autógyártója. Jellemzően dél-koreai és japán autógyártók helyezték az országba összeszerelő üzemeiket. A Toyota, Honda, Daihatsu, Mitsubishi üzemei a legnagyobbak, melyek főként exportra termelnek. Az indonéz lakosság által használt két leggyakoribb típus a Toyota és a Honda. (kb. a lakosság 90%-a, e gyártók járműveit használja)

A nagyobb gyártók az ország kormányának támogatásával az indonéz viszonyokhoz igazodva kifejlesztettek néhány olcsó típust, annak érdekében, hogy mindenki számára megfizethető autók közlekedjenek Indonézia útjain. Így születtek meg az alábbi típusok:

• Daihatsu Ayla
• Honda Brio
• Datsun Go
• Daihatsu Sigra

 

Indonéz textilipar

Indonézia könnyűiparában a textilipar érdemel említést. A helyi tradicionális termékeket nemcsak belföldön, hanem külföldön is keresettek. Az olcsó munkaerő miatt sok multinacionális ruházati cég (többnyire USA cég) hozott létre gyártókapacitást az országban. A textilipar exportja évente meghaladja a 14 milliárd dollárt. Indonézia a világ egyik legnagyobb textil előállítója.  A termelési volumen 2018-ban 8%-os növekedést mutat. A textiltermékek legnagyobb exportpartnerei:  USA, Európa és Japán. A kormány hosszútávú célja a textilipar exportjának 75 milliárd dollárra növelése.

---

Indonézia mezőgazdasága

Indonézia mezőgazdasága az ország GDP-nak kb. 14,5 %-t teszi ki. A mezőgazdaság 49 millió (munkaerő 41%-a) indonéz számára biztosít megélhetést. A nagy számú foglalkoztatottságot a jellemzően alacsony szintű gépesítés indokolja.

A nagy kiterjedésű ültetvényeken pálmaolaj, kaucsuk,rizs, kakaó, tea és trópusi fűszernövények termelése folyik. A mezőgazdasági termelés exportra rendezkedett be.

• pálmaolaj,szegfűszeg, fahéj  exportjában világelső,
• szerecsendió, vanília, kókuszolaj, természetes gumi exportjában második,
• kávé, kakaó és rizs exportjában pedig harmadik,
• 4. kávétermelő 
• 5. dohánytermelő
• 6. teatermelő a világon

Indonézia által kitermelt pálmaolaj súlyos környezeti problémákat okoz. A pálmaolajat bio üzemanyag előállítására, kozmatikai és élelmiszeripari célokra használnak fel. Egyre nagyobb mértékű pálmaolajtermelés az esőerdők és élővilágának kipusztítását eredményezi, ami ellen számos környezetvédelmi társulás tiltakozását fejezte ki.

A kókuszdió sok élelmiszer alapanyaga. Indonézia számos formában exportálja ezt a kókuszt:  kókuszolaj, kókusztej, kókuszreszelék formájában. A termék éves exportja 15 millió tonna körül van.

Az indonéz gumiipar a holland gyarmati idő idején indult, a 20. század elején virágzott. A gumi ültetvényeken előállított természetes gumi fontos alapanyaga a gumi gumiabroncs-iparnak az Egyesült Államokban és Európában. Jelenleg Indonézia gumitermelése a világ második legnagyobb Thaiföld után.

Indonézia a világ negyedik legnagyobb kávétermelő országa. Az országban összesen mintegy 1,3 millió hektáron folyik a kávétermelés. Kétféle kávét készítenek, az egyik a drága, de alacsony koffeintartalmú arabica, a másik az olcsóbb, viszont több koffeint tartalmazó robusta. Indonézia becslések szerint 540 000 tonna kávét termel évente. Ebből a becslések szerint hazai fogyasztásra 154 800 tonnát használnak fel, a többi exportra megy.

Indonézia a világ hatodik legnagyobb teatermelője.  Az indonéz teatermelés a 18. században kezdődött. Indonézia 150 ezert tonna teát termel évente.  Ennek 65% -át exportálták az országból, mivel a hazai fogyasztás viszonylag alacsony.  Főleg fekete tea termelése folyik az országban, a zöld tea termelése kevésbé jelentős.

A dohány termesztése és dohányfogyasztás is jelentős az országban. Az éves termelés meghaladja a 150 millió szál cigarettát. Kaphatók az országban különleges dohánytermékek.

Ilyen a szegfűszeggel ízesített kretek nevű cigaretta, melyek kézzel készítenek. A terméket az 1880-as években fejlesztették ki az asztma és a köhögés ellen. A kretek nevet a hangja miatt kapta a termék, amit rágyújtáskor a szegfűszeg ad. A teméket csak kipróbálásra javasoljuk, mert a cigarettában lévő nikotin ötszöröse a egy hagyományos cigarettának.

Fűszereket (mint például szerecsendió, szegfűszeg, bors) elsősorban a külső, keleti szigeteken termesztenek. A Malukku-szigetek nyerte el a Fűszer-szigetek címet ezek termesztésére, kereskedelmére

Indonézia külkereskedelme

• Indonézia főbb kiviteli cikkei: kőolaj, földgáz, szén, járművek, műtrágyagyártás, textil és gumiáru, élelmiszer.
• Indonézia főbb beviteli cikkei: gépek és berendezések, elektronikai készülékek, vegyi anyagok, üzemanyag, élelmiszerek
• Főbb külkereskedelmi partnerek:
  • Export: Japán 15%, Kína 12%, Szingapúr 9%, USA 8%, Dél-Korea 7 %
  • Import: Kína15%, Szingapúr 14%, Japán11%, Dél-Korea 7%, Malajzia 6%