Indonéz kultúra – az indonéz zene és táncművészet

Indonézia kultúráját etnikai sokszínűség jellemzi. A buddhizmus, hinduizmus, konfucianizmus és a gyarmatosító európai hatalmak nagy mértékben befolyásolták az indonéz kultúra kialakulását.  Ez a sokszínűséget mutatja az ország hivatalos jelmondata “Bhin-neka tuggal ika” – Egység a sokszínűségben.

A hindu és az iszlám kultúra közötti egyesülés eredményeképpen jött létre a jávai Abangán hit, míg a hinduizmus, buddhizmus és animizmus fúziója Kaharinganban. A balinéz táncok története az ókori buddhista és hindu királyságokhoz idejéből ered, míg az iszlám művészeti formák Szumátrán és Minangkabau és Aceh régióiban vannak jelen.  A hagyományos indonéz népzene és sport keveréke a Pencak Silat nevű harcművészeti formáció formájában jelenik meg.

Fő kulturális régiók az országban:

• szunda ( Nyugat-Java)
• jávai (Közép- és Kelet-Java)
• madura (Surabaya)
• balinéz (Bali szigetén)

A 20. században az ország kultúrájára erős befolyást gyakorol a nyugati világ. Ez a hatás megfigyelhető az indonéz mozifilmekben, tévéműsorokban és zenékben. Különösen népszerűek az Indiából átvett zene motívumok, amely gyakran keveredik maláj és arab népzenével. Ennek egyik közkedvelt zenei megnyilvánulása a dangdut. 

Indonéz zene

A dangdut zenekar általában 8 tagú: egy férfi vagy nő énekest hagyományos népi dob (tabla dob), fuvola, mandolin, gitár, sitar vagy szintetizátor kísér. Az irányzat az 1990-es években indult és népszerűsége napjainkban is töretlen. A dangdut zene legnagyobb alakja Rhoma Irama. Ez a zenei stílus közkedvelt Malajziában, Szigapúrban és Bruneiben.

Bali szigetén használt hangszer a bambuszból készül, rázással megszólaltatható anklung. A hangkeltő nádtestek hosszában deformációs hullámok jönnek létre hasonlóan a xilofonhoz, hangjukat a nád üregének rezonanciája erősíti. A hangszer csak egyetlen zenei hang kiadására képes, tehát például egy ötfokú dallam megszólaltatásához 5-6 személy hangszeres játéka kell. Az angklung-zenekar hagyományosan ötfokú szlendro hangsort használ.

A rebáb (rabáb, rabába, rubáb stb. arabul  ربابة) hangszernév sokféle, egymástól gyakran jelentősen eltérő húros pengetős vagy vonós lantot jelent. Jellegzetesen iszlám hangszer.  Jáván és Balin a reháb egy nagytestű, szív alakú és a kókuszdió héjából készül. Az esztergált, kör keresztmetszetű nyak keresztülhalad a testen, alsó vége hegyes tüskében végződik. A gamelán zenekarban a lágyabb stílusú darabokban a rebabnak fontos szerepe van. Fontos dallamhangszer, ami hangos darabokban nem szólal meg.

 

 

 

Indonéz tánc

A tradicionális indonéz tánc olyan ősi művészeti forma, amely hinduizmus kultúrájában gyökerezik. Az iindiai Ramayana és Mahabharata eposzok indonéz köntösbe bújtatva alapozta vert gyökeret Wayang Kulit árnyék-bábjáték történeteiben. A Wayang Wong táncdrámában, bábjátékban az indonéz kultúrált ért hindu, buddhista vagy muzulmán elemek ötvözete figyelhető meg.

Az indonéz tánc tradíciójában fontos szerepet játszik, többek között, az árnyékbábjáték. A tánc ugyanis ezeknek a kétdimenziós bőrbábok történeteinek a megszemélyesítője. Az tánc jellemzője meditatív, lassú, koncentráló, spirituális befelé figyelő formanyelv. Bonyolult  kéz- és fejtartásokban harmóniára való törekvés fejeződik ki.

A legismertebb indonéz táncok:

• Sámántánc, Aceh

Az egyik leghíresebb indonéz tánc az Aceh-i Sámántánc. A sámántáncot számos külföldi országban is bemutatták, és szerepel az UNESCO a „A fokozottan védett világ szellemi kulturális örökségi listáján”. Korábban a törzsi vezetők imádságaként szolgáló tánc volt, de napjainkban ünnepségen, rendezvényeken és a turisták szórakoztatására adják elő.

 

 

• Tari Piring , Minangkabau

A Tari Piring a maga kecsességével a minangkabaui emberek kulturális hagyományai ábrázolja. A múltban a tánc kisérője volt annak a szertartásnak, ami az istenek részére adott terményfelajánláshoz kapcsolódott. A Tari Piring táncos 20 vidám táncmozdulatot ad elő örömteli és lélekemelő ritmusokra. A ritmust a talempont, és a bambuszfuvola adja. A táncosok a felajánlás jelképeként tányért tartanak a kezükben, ezért tányér táncnak is nevezik ezt a táncstílust.

 

• Reog Ponorogo

Reog Ponorogo egyike Indonézia legkülönlegesebb táncainak. Tipikusan közösségi tánc, amit nagyobb rendezvényeken adnak elő. A tánc főszereplője Ki Ageng Mirah, aki Ponogoro királyaként küzdelmet folytat a gonosz oroszlánszerű lényekkel. Az előadásban szereplő 20-30 táncos a gonosz elleni küzdelmet fejeződése.

 

 

• Legong, Bali

A legismertebb tánc Balin, melyet a bali királyságok idején az uralkodó udvarában adtak elő. A táncot a bonyolult kéztartások, mozdulatok és arcmimika jellemzi. Jellegzetes kelléke táncnak a legyező, díszes aranyozott ruha és fejfedő. Az előadást gamelán zene és versek kíséri.

 

 

 

• Kipas Pakarena, Gowa

A Kipas Pakarena jellegzetesen Dél-Celebeszen ősi tánca. A tánc a nőiességet hangsúlyozza. 5-7 fő szereplésével bemutatott előadás a Gowa nőket mutatja be, akik hűségesek és engedelmeskednek férjüknek.

 

 

 

• Cakalele , Ternate
  

A Cakalele egy harci tánc, mely a háború szellemének megidézését hívatott bemutatni. A tánc erőteljes mozdulatai a Maluku bennszülött harcosok bátorságát és keménységét hangsúlyozza.

 

 

 

• Kecak, Bali

A Kecak egy híres balinéz tánc, amely a „tűz tánc”-ként is ismert. A tánc Rama herceg és a gonosz Rahwana hindu isten elleni harcának heroikus ábrázolása. Leginkább alkonyatkor érdemes előadni, mert a tűz látványa különleges atmoszférát ad az előadásnak. 150 férfi táncos gyűlik a tűz köré, középen a vezető pap, Rama, Shinta (Ráma felesége), Rahwana jelenik meg.  Az előadás harmonikusan összehangolt mozdulatsorokból áll.

 

---