Indonézia domborzata

A Maláj-félsziget és Ausztrália között, az Egyenlítő két oldalán elterülő hatalmas szigetvilág nagyobb része alkotja az Indonéz Köztársaságot. Az mint tizenötezer szigetből álló ország területe hússzor akkora, mint Magyarország. A terjedelmes ország területe 1900 km-re húzódik észak-déli, ill. 5100 km-re nyugat-keleti irányban, és közel 5,2 millió km2 -nyi vízfelületen szóródik szét. Az ország felszínét hegységek uralják, de a népesség és a gazdasági élet a parti síkságokon és folyóvölgyekben összpontosul. Az öt legnagyobb sziget mindegyike sajátos természeti környezettel rendelkezik.

Változatos természetrajzi környezet

Szumátra nyugati részén a 3000 m-t meghaladó csúcsokkal koronázott hegységek, keleten pedig a hegyekről lezúduló folyók trópusi mocsárvidéke leszűkíti a földművelésre alkalmas területet. Jávát a közepén végighúzódó, vulkáni kúpokkal tarkított hegység uralja. A hegyvidék vulkáni hamuval borított lankás lejtői a teraszos földművelést teszik lehetővé. A partvidék termékeny földjeit rövid, de nagy esésű folyók öntözik. Borneó (Kalimatán) domborzatát a trópusi erdővel borított homokkő- és tufafennsíkok uralják; csupán az északkeleten emelkedő lepusztult hegységek egyes csúcsai közelítik meg a 3000 métert. A partvidék széles síkságait is trópusi erdő borítja, ezért a gazdasági tevékenység és a népesség a felső völgyekben összpontosul. A hegységekben leginkább bővelkedő Celebeszen (Sulewsi) a keskeny partvidéken tömörül a lakosság.

Pucak Jaya

Pucay Jaya, Indonézia legmagasabb pontja 5030 m.

Indonézia legmagasabb hegységei Nyugat-Iriánban találhatók (Pucak Jaya: 5030 m). A trópusi erdők és a mocsárvidékek birodalma ezeken a területeken a gazdag indonéz élővilág nyüzsgő színhelye.

Indonézia éghajlata

Az Egyenlítő mindkét oldalán elterülő szigetországban örökös nyár uralkodik, 25-27 °C évi átlag hőmérséklettel. A csapadék mennyisége a síkságokon és a földművelésre alkalmas hegylejtőkön meghaladja a 2000 m-t. A hegységek magasabb részei még több csapadékot kapnak (5000-6000 mm), így nem meglepő, hogy rövid, de bő vizű folyók sűrű hálózata szövi át a szigeteket. Az óceán térségéről érkező monszunszél csaknem egész évben szállítja a csapadékot (csupán a március és az április szegényebb esőben). Kivételt képez a szigetvilág délkeleti része (Timor, Kelet-Jáva, Délkelet-Sulawesi), ahol június és október között az ausztráliai anticiklon hatására száraz évszak uralkodik.

Indonéz esőerdő

Indonéz esőerdő