Indonézia techtonikus lemezek törésvonalán helyezkedik el, ezért a vulkáni tevékenység nagyon aktív. Vulkánok sora található Szumátra, Jáva, Bali, Celebesz és Maluku-szigeteken. A 400 vulkán közül jelenleg is aktív 130. 1972 és 1990 között 29 vulkánkitörés regisztráltak, melyek legtöbbje Jáva-szigetén történt. Az aktív vulkáni tevékenység, azonban termékeny termőtalajt biztosított az évezredek folyamán, amely az egyre gyarapodó népesség számára a megélhetést adta. Az évezredes vulkáni tevékenység számos természeti kinccsel is „megajándékozta” az indonéz lakókat. Egy ilyen szupervulkán kitörése nyomán jött létre 70.000 éve a Toba-tó Észak-Szumátrán is. Egyes feltételezések szerint ez a kitörés a bolygó éghajlatát befolyásolta.
1257 szeptemberében történt – valószínűsíthetőn Richter skála szerinti 7-es erősségű földrengés – és vulkáni tevékenység eredményeképpen jött létre Sega Anak kaldera. A vulkán kráterében található zöldes színű tó érdekes természeti képződmény. A kitörés 400 négyzetkilométeres körzetben 3 cm vastag hamut rakott le Lombok-szigetén.
Tambora
1815. április 15-én a Tambora rétegvulkánja rázta meg Sumbawa sziget lakóit. Egy közepes kitörést követően több napig tartó kitöréssorozat következett, melynek eredményeként elképesztően hatalmas mennyiségű, mintegy 80 köbkilométernyi vulkáni anyag került a légkörbe. A természeti katasztrófa 60.000 ember életét követelte. A kitörés az egész Föld éghajlatára hatással volt, mivel a vulkáni hamu évekig a bolygó légkörében volt, megakadályozva, hogy a Nap sugarai elérjék a földfelszínt. Ezekben az években a nyár megszűnt létezni, a telek pedig nagyon hidegek voltak.
Krakatau
1883-ban a Krakatau vulkán kitörése rázta meg a szigetország lakosságát. A hatalmas erejű kitörés a hiroshimai atombomba ötezerszeresének megfelelő erővel robbantotta szét a hegyet. A lökéshullám hétszer kerülte meg a Földet. A kitörés olyan hatalmas erejű volt, hogy a 3100 km-re fekvő ausztrál városban, Perth-ben is észlelték. A vulkáni tevékenység során 25 köbkilométernyi kő és hamu került a légkörbe, melyet a történelem legnagyobb kitörései között tartanak számon. A kitörés során keletkezett cunami súlyos károkat okozott Indiai-, Csendes-óceánon, Mexikóban és Dél-Amerikában. A kitörés okozta hullámokat, még a La Manche csatornában is észlelték. Az 1883-as kitörés előtt Krakatau három fő szigetből állt: Rakata, Kecil vagy Panjang.
A nagy kitörés csaknem eltüntette a föld színéről Krakatau szigetcsoportját. Csupán Rakata kúp déli része maradt a felszínen, amely függőlegesen kettéhasadva egy 250 m mély kalderát hozott létre. A természeti katasztrófa több, mint 36.000 ember életét követelte, legtöbben a kitörés okozta cunaminak estek áldozatul.
1880-ban Rogier Verbeek hivatalos felmérést készített a szigetről és jelentését 1884-1885-ben publikálta. Publikációja a 1883-as kitörés geológiai és biológiai hatásainak megállapításában nagy segítséget jelentett. Felmérésben leírja, hogy a heves kitörési fázis augusztus 27-én történt és csak augusztus 29-én javultak a látási viszonyok. Sokan úgy vélték, hogy a vulkán még októberben is kitörés állapotában volt, mert forró gőzt bocsájtott ki magából. Ez viszont a heves monszunesők eredményképpen létrejött gőzképződés volt. – állapította meg Verbeek.
Krakatu kitörésének hatása a Föld éghajlatára
A Krakatau kitörését követő években sötétebb volt az ég és hónapokig látványos napnyugtáknak lehettek szemtanúi a világ a lakói. Ez a természeti jelenség nagyon sok művészt ihletett meg. Egyes kutatók úgy vélik, hogy Edvard Munch híres festményét Sikoly címűt is a Krakatau kitörése okozta égi jelenségek ihlették.
A következő években évtizedekben nyugalmasabb időszak jellemzi a tűzhányót, egészen 1913-ban bekövetkezett földregéséig. Az évtizedes hallgatásnak 1927-ben bekövetkezett ismételt kitörés vetett véget. A vulkáni tevékenység viszont ekkor nem egy sziget pusztítását, hanem létrehozását eredményezte. Az aktív szeizmikus tevékenység eredményeképpen újabb földterület emelkedett ki a szigetcsoportból, melyet az indonéz nyelv „Krakatau gyermekének” nevezett. Így lett az új sziget neve Anak Krakatau.
Kitörés 2006-ban
2006. május 26-án hajnalban 6.5-ös erősségű földrengés rázta meg az indonéziai Jáva szigetén Yogyakarta szultánátust.. Maga a város nem szenvedett jelentősebb károkat, a környező falusias településhálózatban azonban 155.000 ház rombadőlt és további 200.000 súlyosan megsérült. A halálos áldozatok száma 6000 volt.
A földrengésekben nem szegény Indonéziában ez – az ottani viszonyokhoz képest – nem is erős rengés nagy meglepetést keltett. Yogyakarta környékét ugyanis az egész hosszában szeizmikusan aktív Jáva szigetén belül aszeizmikus zónának tartották. A rengés következtében a Prambanani templomegyüttes (UNESCO világörökség része) is súlyos károkat szenvedett. Több templom csúcsdísze leesett, valamint a faragványok jelentős része megrongálódott. A helyreállításra küldött nemzetközi adományok révén a felújítás megkezdődött, de a munka jelenleg is tart.
Az aktív vulkáni tevékenységek miatt, sajnos nagyon gyakoriak a földrengések és a cunamik. A szökőár eddigi becslések nyomán, mintegy 200 ezer ember halálát okozta, felbecsülhetetlen anyagi kár mellett.
Indonézia vulkánjainak listája (angol nyelvű szószedet)